Községek Magyarországon
fejlec

Pécel város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Gödöllői kistérség
Lakosság: 13008 fő
Terület: 43.63 km2
Népsűrűség: 298,14 fő/km2
Rang: város
Körzet hívó: 28

Fekvése

Pécel a Gödöllői-dombság észak-nyugati felén fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII kerületével, keleti irányban Isaszeggel, délről pedig Maglóddal határos.

Megközelítése

  • gépkocsival
    • Budapest irányából a Rákoskeresztúrtól induló Péceli úton.
    • 31-es útról nyíló bekötőúton
    • Isaszeg felöli műúton
  • vasúttal
    • Budapest – Hatvan vasútvonalon

Története

Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyitják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A XIV században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ezidőben már a Rákos-patakon vizimalom is működött. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a XVIII. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ráday Pál a birtokközpontját is ide építette. A kastélya napjainkban is látogatható.

Nevezetességei

Fáy kastély

Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere dísziti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.

Ráday kastély Ráday kastély

Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája 1722-1730 között építette első, a mai kastély részét képező péceli kúriáját. Fia, Ráday Gedeon 1755-1774 között ezt barokk stílusú kastéllyá bővítette. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építóje, Mayerhoffer András, valamint fia, János végezték. 1825. március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, ahol állapota folyamatosan romlott. A 2. világháború után a MÁV helyreállítatta, és kórháznak használta az épületet. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Állami Gondnokságának.

Református templom Villanegyed
  • Bárczy-kúria
  • Erdey – Grúz-kúria
  • Zsigmody-kúria
  • Francsek – Dávid kúria
  • Pekáry-kúria
  • Prónai-kúria
  • Szemere – Keiner-kúria
  • Kovásznai Kovács-kúria

Itt született

  • 1768-ban Ráday Pál bíró
  • 1841-ben Ráday Gedeon hadügyminiszter

Testvérváros

  • Ausztria Mistelbach

Következő községek

Pecöl | Pécs | Pécsbagota | Pécsdevecser | Pécsely | Pécsudvard | Pécsvárad | Pellérd | Pély | Penc | Penészlek | Penyige | Pénzesgyőr | Perbál | Pere | Perecse | Pereked | Perenye | Peresznye | Pereszteg | Perkáta | Perkupa | Perőcsény | Peterd | Péterhida | Péteri | Pétervására | Pethőhenye | Petneháza | Petőfibánya | Petőfiszállás | Petőháza | Petőmihályfa | Petrikeresztúr | Petrivente | Piliny | Pilis | Pilisborosjenő | Piliscsaba

További községek

Doba | Zalaszentlászló | Nógrád | Csörög | Ligetfalva | Sarkadkeresztúr | Alsómocsolád | Alsónyék | Szúcs | Ópusztaszer | Ivánc | Kiskunlacháza | Dombrád | Bogyoszló | Örvényes | Ölbő | Tiszatardos | Somogyfajsz | Balsa | Rakamaz | Nemeske | Nagyigmánd | Molnaszecsőd | Molnári | Szőc | Bihartorda | Tázlár | Hidas | Aranyosapáti | Dunatetétlen | Nagyrada | Siójut | Kenderes | Ambrózfalva | Madocsa | Mohora | Nagyváty | Nagydém | Csabdi | Németkér | Somogysimonyi | Zalaszántó | Tab | Bazsi | Bocfölde | Molvány | Mezőszemere | Tisztaberek | Kamond | Lőkösháza